Számos kritika éri az új médiatörvényt, s keveset hallani a pozitívumokról, a már régóta időszerű változásokról. Tény, hogy a médiatörvény sok szempontból szerensétlen pillanatban érkezett. Szerencsétlen pillanatban, mert a kormány korábbi rendelkezései okán törvényszerűen egy tendencia részeként értelmezzük. Csakhogy ez az értelmezés több szempontból is hibás. Nem nehéz ugyanis észrevenni, hogy az új médiatörvény két szempontból nem illik bele egyértelműen az eddigi trendbe.

Eddig a kormányt nem feltétlenül érdekelte a közvélemény, tágította a mozgásterét, és úgy döntött a negatív kritikára majd a későbbi eredmények válaszolnak. Ha kockázatosnak is kell tekintenünk a kormány politikáját (és így tekintik ők is), akkor sem illik a képbe a sajtó korlátozása, az új médiatörvény pedig nem szélesíti a kormány mozgásterét. Miért is kockáztatják a tekintélyüket, népszerűségüket, a belső konfliktust? Anélkül, hogy e kérdésre választ találnánk, igen nehéz korrekt véleményt alkotni a médiatörvényről.

Az egyik fontos probléma amire visszautalhatok: A Sláger Rádió és a Danbius ügye. Ugye nem kell bemutatnom a problémát? Az egymásnak ellentmondó előírások olyan helyzetett teremtettek amiből nem lehetett jól kijönni. És nem feltétlenül a kártérítési per a baj, bár az sem feltétlenül lesz olcsó: Sokkal nagyobb baj, hogy a jogbiztonság közös érték és bizony sérült a fenti helyzetben.

Bár úgy gondolom, hogy  demokrácia alapja az, hogy magunkhoz hasonló jelöltet állítunk, választunk meg, és nem várhatjuk el a képviselőktől, hogy ők teremtsék meg a jó példát, a jogszabályoktól elvárhatjuk, hogy a törvényességet, alkotmányosságot képviseljék. A kialakult káosz, bár nem a régi médiatörvény bűne, mindenképpen megszülte a változás igényét. A kérdés immár csak annyi: Megállhat-e ez az ORTT környékén keletkezett káosz felszámolásánál, vagy egyéb lényegi változások is szükségesek voltak?

Ugye senkit sem lep meg, ha azt mondom, hogy a Sláger Rádió körüli botrány arra is rávilágított, hogy a törvény számos pontja elavult? Elsősorban azok a pontok amik korlátozták, egy tulajdonosi kör hány tévé, rádió, újság tulajdonosi köréhez tartozik. Súlyosan elavult volt a törvény mert nem számolt:

  • Az Internet elterjedésével. Ma egy internetes portál erősebb lehet, mint egy nyomtatott lap. Nomeg persze a portálok által indított TV csatornákkal (pl. Life Network, Ozone Network)
  • A digitális műsorszórás, műsortovábbítás megjelenésével. És nem a füldfelszíni digitális sugárzásról van szó, hanem a tányéros tévéről, a széles csatonraválasztékot kínáló digitális kábeltévéről, az IPTVről.
  • A földfelszíni műsorszórás jelentősségének visszaszorulásával. Ugyanis a médiatörvény nem tudja szabályozni, hány hazánkban is fogható román adója lehet az RTLnek...

A fentiek kapcsán joggal merült fel a kérdés: Helyes-e, ha egy portál vehet magának TV adót, Rádió adót, bármit, de egy újság nem? A médiatörvény ilyen szabályozása technológia szerint diszkriminált, sértette a versenysemlegességet.

Tulajdonképpen ez a helyzet is hozzájárult a frekvencia pályázat körül kialakult botrány kialakulásához. Ugyanis választani kellett: Vagy marad a verseny, megköveteljük a tapasztalatot, de eltekintünk az összeférhetetlenség szigorú megköveteléséből, vagy a másik értékeket hagyjuk figyelmen kívül. Volt még egy lehetőség: Vagy nem tudunk törvényesen dönteni, addig minden pályázat eredménytelen amíg nem rendeződnek a feltételek.

Újra kellett hát gondolni a médiatörvényt, méghozzá a versenysemlegesség szempontjai alapján. Nem volt szabad különbséget tenni az Internet és a többi média között. A jogbiztonság tartós és teljes megoldást követelt meg, még akkor is, ha a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy ezt nem lehet botrány nélkül végigcsinálni.

Ha ugyanis a hagyományos média szabályozását lazítja hozzá a kormányzat az Internet szabályozatlanságához, az nehezen belátható következményekkel járt volna. Ha az Internet szabályozását próbálják közelíteni a hagyományos sajtóéhoz? Az példátlan módon állami ellenőrzés alá vonja az Internetes oldalakat. Bármely középút pedig mindkét oldalról támadható volt.

Azt, hogy ebben a helyzetben nem lesz botrány nélkül elfogadott az új médiatörvény a kezdetektől fogva tudni lehetett.